A rendhagyó szakma szépségeiről és kihívásairól egyaránt megkérdeztük a nagymegyeri tetováló művészt.

Csallóközi származású vagy, itt születtél, itt is dolgozol. Két éve a nagymegyeri szalonodban pingálod a különböző motívumokat a klienseid bőrére. Meséld el nekünk, hogy lesz valakiből tetováló művész! Mi motivált arra, hogy elkezdj tetoválásokkal foglalkozni?

Hát, nem könnyű az út. Szeretek alkotni, az alkotás motivált arra, hogy belevágjak. Többféle módon juthat el valaki a tetoválás művészetéig. A könnyebb út az, ha valaki talál egy mentort, aki segít neki. A másik út, amelyet én is bejártam, mikor autodidakta módon sajátítja el valaki a munkafolyamatot. Ez hosszadalmas folyamat, nagyon sokáig tart, mire az ember saját maga rájön minden részletre.

Mennyire nehéz eljutni a saját szalon kialakításáig? Egy saját vállalkozás esetén nem elég, ha jó vagy a rajzolásban és tetoválásban, számos más feladat hárul rád, a könyveléstől a munkaeszközök beszerzéséig mindent neked intézni...

Sokan azt hiszik, hogy ez egy egyszerű dolog, de egyáltalán nem az. Eleinte nagyon nehéz volt. Maga a munka része nem jelentett kihívást, mivel már korábban is tetováltam, a vendégköröm megvolt, minden adott volt. Két éve viszont úgy döntöttem, hivatalosan is ezzel fogok foglalkozni. Rengeteg papírmunka árán sikerült megnyitni a szalont. Az állam, a hatalom és a rendszer, amiben élünk egyáltalán nem segíti se vállalkozókat, se a tetoválókat.

Ha nyitott szemmel jár az ember az utcán, egyértelmű számára, hogy népszerű a tetoválás a csallóköziek körében. Így látod te is? Körülbelül hányan fordultak meg nálad eddig? Hány ember bőrén ékeskedik a te munkád?

Tényleg nagyon népszerű, virágzik a szakma. Mindenki akar minimum egy tetoválást, amiből aztán egy csomó lesz...mert ugye mindenki eggyel kezdi. Számszerűsíteni nem tudom, hány tetoválást készítettem. Még 2004-ben kezdtem, tehát több mint 15 éve tetoválok. Rengeteg munkám van, sokkal összefutok az utcán is. Tök jó érzés, mikor látom, hogy 5 év után is időtálló a tetoválás – nem hullott szét és még mindig szép. Próbálok ezen a vonalon maradni, hogy időtálló legyen, amit csinálok.

Mi a tapasztalatod, inkább fiatalok döntenek a tetoválás mellett, vagy több a visszajáró kuncsaft?

Is-is. Ez nagyon változó, vannak például 15-16 évesek, akik szeretnének tetoválást, de én csak 18 év felettieket vállalok. Ettől a kortól engedélyezett, de nem mindig vállalom szívesen, mert még akkor is egy picit éretlenek. Nem szabad csak úgy beleugrani. A másik oldalon, volt már több mint 60 éves néni is, aki hozzám fordult, tehát felső korhatár nem igazán van.

Szerinted mi motiválja az embereket arra, hogy egy fájdalmas procedúrát abszolváljanak csak azért, hogy tinta kerüljön a bőrük alá?

Nagyon nehéz elmagyarázni, ha nincs tetoválásod. Azért, mert szép. Esztétikus. Most valamilyen szinten lehet, hogy divatos is. Vannak néhányan, akik azért csináltatják, mert másoknak is van, de nem ez a jellemző.

Léteznek például emléktetoválások, általában elvesztett családtagokra emlékeznek ebben a formában. Gyakoriak a még közös tetoválások, például az anya-lánya tetoválás. Sok esetben fűződik történet a tetováláshoz. Egy szeretett kutya elveszítése után egy tappancs megörökítése is fontos lehet.

Véleményed szerint mi alapján választják ki az emberek a tetoválás motívumát? Általában kész elképzeléssel jönnek, vagy te is javasolsz eredeti tetkókat?

Nagyon sokan jönnek akár saját rajzokkal is. Tudni kell, hogy ami papíron jól mutat, az nem feltétlenül néz ki jól a bőrön is. Ilyenkor el kell kezdeni kicsit vezetni a vendéget. Óvatosan persze, nem szabad, hogy úgy érezze, egy teljesen más irányba visszük el. El kell magyarázni, hogy mi a probléma a rajzzal, miért nem lesz szép. Van, akivel lehet kommunikálni, de van, aki makacsul ragaszkodik a saját elképzeléséhez. Nem lehet mindenkivel együttműködni. Ha tudom, hogy nem jó a rajz, de a vendég ragaszkodik hozzá, akkor őt el kell engedni. Egyszerűen nem vállalom, mert pár év után saját maga is rájönne, hogy igazam volt. Szakmailag ezt nem engedhetem meg magamnak.

Mennyire nagy nálatok a konkurencia? Ismerik egymást a helyi tetkósok?

Virágkorát éli a tetoválás, nagyon sok tetováló van, de nem mindenki dolgozik egyformán jól. Csallóközben 5-10 olyan ember van, akihez érdemes elmenni, akiket én magam is meglátogatnék.

Én mindenkivel jóban vagyok, nem vagyok annak a híve, hogy a haragudjunk egymásra a konkurencia miatt. Próbálom ápolni a kapcsolatot a többiekkel, szinte minden környékbeli tetoválóval beszélő viszonyban vagyunk.

Az utóbbi években egyre több lány dönt a tetoválás mellet, nálad milyen a nemek aránya?

Változó. Pont annyi srác jön, mint lány, nem igazán van különbség ebből a szempontból. Valentin nap táján szokott népszerű lenni a páros tetoválás.

A koronavírus-járvány az elmúlt pár hónapban szinte mindenkire hatással volt. Hogy élted meg te ezt az időszakot? A tetováló szalonok is kötelezően becsuktak a járvány idején, mivel töltötted a kényszerszabadságot?

Kipihentem magam, már nagyon rám fért a pihenés. Nekiálltam festegetni, mindig is szerettem volna foglalkozni a festészettel, de eddig nem volt rá időm. Most utánanéztem kicsit jobban, és teljesen ellazít.

A kormányváltás számos újdonságot hozott, az oktatásügyi miniszter például amellett, hogy plágiumbotrányba keveredett, büszkén vállalja a tetoválását a karján. A legutóbb közösségi oldalán osztotta meg ezt a fotót, mellyel kapcsolatban érdekelne a szakmai véleményed. Profi munka Gröhling tetoválása?

Hát, nem igazán politizálok... A kép alapján elmondhatom, hogy egy régebbi stílusú törzsi tetoválásról van szó. Mostanában ez a stílus nem annyira népszerű, már nem készítünk ehhez hasonló tetoválásokat. A törzsi motívumok még a 2000-es évek elején jöttek divatba, akkor nagyon nagy hullám volt. Tudni kell, hogy ezt egyszerűbb megcsinálni, mint például egy portrét. Épp ezért terjedt el, a kevésbé ügyes tetoválók is el tudták készíteni. Így lett tehát népszerű a törzsi vonal, biztosan sokan emlékeznek, hogy az emberek vállán volt egy hasonló motívum, amit strandtetkónak is emlegetünk.

Mi a divat most? Milyen motívumot készítesz szívesen?

Mostanában nagyon divatosak a cuki végtelenjelek, álomfogók. Meglepő módon a férfiak körében nagyon menő a rózsa. Régen férfiaknál cikinek számított a rózsa, most például a rózsa és zsebóra kombinációja nagyon gyakori. Személy szerint jobban szeretem a színes tetoválásokat, konkrétan a neotradicionális stílus áll hozzám közel, de kedvelem a new school és old school irányzatokat is. A színes tetoválásban jobban el tudok mélyülni, nagyobb örömet jelent számomra. Szeretek játszani az árnyalatokkal, például mikor citromsárgából kell átmenni pirosba. Egy laikus nem is sejti, hogy érem el a kívánt színt a bőrön. A piros esetében előfordulhat, hogy narancssárgával kell aládolgoznom, máskülönben teljesen más színt kapna a bőr. A szürke az csak szürke, én jobban szeretem a kreatívabb munkát. Megyer viszont egy kis város, nem lehet szakosodni egy konkrét stílusra, mindenhez kell érteni. A portrétól a színesig mindent meg kell tudni csinálni.

Melyik alkotásodra vagy a legbüszkébb?

Egy neotradicionális fecskére, ami nagyon jól sikerült. Tudni kell, hogy maximalista vagyok, ha jól sikerül egy tetkó, azt lefotózom, majd monitoron keresztül elemzem a képet. Megkeresem a hibákat, mert csak így lehet fejlődni. A fecske jól sikerült, minden szempontból tetszik. A rajzot én javasoltam, és akciós áron készítettem el, mivel erre a neotradicionális stílusra nálunk annyira nincs igény. Életem eddigi legjobb munkájának tartom.

Mi volt a legfurcsább kérés, amivel eddig találkoztál?

Volt mindenféle érdekes kérés. A száj belső részére tetoválni például hülyeség, azt nem is vállaltam el. Fennáll a fertőzés veszélye, kikopik... teljesen őrült ötletnek tartom. Jelenleg nagyon gyakori az arctetoválás, gondolom van egy őrült a médiában, akinek tele van a feje tetkókkal, és őt követik. Én nem vállalok ilyet, az arcot eltorzítja a tetoválás, megváltoztatja az ember személyiségét. Maximum nyakig varrok, feljebb nem.

Kivételt képez a hölgyek szemöldöke, náluk vállalom a szemöldök helyreigazítását. Érdekesség, hogy Szlovákiában a tetováló szakma a kozmetika hatáskörébe tartozik. A probléma az, hogy a kozmetikusok magát a tetováló szakmát ritkán sajátítják el, miközben technikai szempontból az arc az egyik legnehezebb rész.

Mik a terveid a jövőre nézve? Mi egy tetováló művész álma?

Az év folyamán mindenképp szeretnék beszerezni egy lézeres eltávolító eszközt, amellyel el lehet tüntetni a meglévő tetoválást. Sokan azt hiszik, egyik napról a másikra meg lehet szabadulni a tetoválástól, ez azonban hosszú és igényes folyamat. Nem az a cél, hogy tetoválásmentes legyen a környék, hanem épp ellenkezőleg, sokszor sötét mintákkal érkeznek, amelyeket el kellene takarni, de lézer nélkül ez nem megoldható. A takarásról tudni kell, hogy a fedő minta mindig egy fokkal sötétebb, kollégák viszont sajnos sokszor bevállalják, hogy még egy sötétebb réteget visznek fel, aminek az lesz a vége, hogy csak egy fekete paca marad a tetoválásból. Én ilyenhez nem adom a nevem. Inkább lézer segítségével halványabbá teszem az eredeti mintát, utána pedig felviszem az új tetoválást. Szerintem erre lenne igény.

(ann)