Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését, hangzott el a felfedezésről beszámoló hétfői online sajtóeseményen.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézete, az ELTE és a svédországi Lundi Egyetem kutatói igazolták a CERN LHC mérései alapján az Odderon létezését. Az eredményből számos hasonló, összetett részecske létezése is következik, így új fejezet nyílhat az erős kölcsönhatás vizsgálatában, emelte ki Csörgő Tamás fizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézetének kutatóprofesszora, a magyar kutatócsoport vezetője.

Ugyancsak fontos mérföldkőnek nevezte az Odderon felfedezésének bizonyítását Roman Pasechnik, a Lundi Egyetem Csillagászati és Elméleti Fizikai Tanszékének docense. Mint mondta, az Odderon részecskét csaknem fél évszázada sokféle módon keresték a tudósok kísérletekben és elméleti konstrukciókban is. "Ami eddig hiányzott, az egy olyan modellfüggetlen módszer volt, ami csak a végleges adatokkal dolgozik és megfelel a szakma szigorú bizonyítási kritériumainak".

Csörgő Tamás felidézte, hogy az Odderon létezése 1973-ban vetődött fel, azonban a részecske felfedezésére, mérési adatokból történő biztonságos kimutatására napjainkig, vagyis 48 évet kellett várni. A felfedezés a kutatás vezetője szerint azért is váratott magára ilyen sokáig, mert a kísérleti eszközök, a részecskegyorsítók teljesítménye eddig nem volt elegendő az Odderonok felfedezéséhez.

Az Odderon megtalálásáért folyó nemzetközi versenyben végül a magyar-svéd kutatócsoport találta meg először a tünékeny részecske létezésének egyértelmű jelét, a felfedezésről már megjelent szakmai közleményük is. A kutatás vezetője úgy fogalmazott: a felfedezés gyakorlati következményei még megjósolhatatlanok, de biztos, hogy új fejezetet nyitnak a részecskefizika ismert keretein belül.

Elmondta, hogy a kísérletek által már korábban közölt mérési adatokat rostálták át, elemezték újra egy új, a magyar kutatók által kitalált módszerrel. A kísérleti adatok részben a svájci CERN-ben, a Nagy Hadronüktöztetőben (LHC) keletkeztek nagy energiájú, fénysebességhez közeli proton-proton ütköztetésekkor, emellett az amerikai Tevatron gyorsító adatait is elemezték.

A modern fizika szerint minden kölcsönhatásért egy-egy részecske cseréje felelős. "Az Odderon cseréje miatt a rugalmas proton-proton és a proton-antiproton ütközések között kis különbség mérhető ki, amelyet most sikerült először a felfedezés szakmai kritériumainak megfelelő bizonyossággal számszerűsíteni", mondta Ster András, a Wigner Fizikai Kutatóközpont fizikusa. Hozzátette: az adatokból való számolásnál azt tapasztalták, hogy messze a bizonyoság szokásos szakmai kritériumai feletti valószínűséggel tudják igazolni az Oderron létezését, ezzel egy csaknem félévszázados tudományos rejtély oldódott meg.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont, a MATE Műszaki Intézet, a svédországi Lundi Egyetem és az ELTE kutatói a rangos European Physical Journal, az EPJ C kötetében közölték felfedezésüket.