1964 – Megkezdődnek a XVIII. Újkori Olimpiai Játékok Tokióban

Az országok számát tekintve rekord részvételt regisztrálhattak Ázsia első Olimpiáján: 94 ország sportolói utaztak Tokióba, hogy megküzdjenek egymással. A műsoron ebben az évben szerepelt először a röplabda és a cselgáncs versenyszám. A lehetséges 163 aranyéremből tizet a magyarok szereztek meg, ebből négy a vívóknak köszönhető. Bajnok lett Pézsa Tibor kardvívó, Rejtő Ildikó tőrvívónő, a női tőrcsapat valamint a férfi párbajtőr csapat. Újabb két bírkózóbajnok is született: Kozma István, valamint az eddig háromszor ezüstérmes Polyák Imre is kiküzdötte az aranyat. Az öttusacsapatnak nem sikerült megvédenie bajnoki címét, de dr. Török Ferenc egyéniben azért a dobogó tetejére állhatott. A vízilabdacsapat újra magára talált és kis kihagyás után ötödször is bajnok lett. A sportlövő dr. Hammerl László szintén aranyérmes lett, a labdarúgók pedig képesek voltak Helsinki után újra nyerni. A tíz aranyérmen kívül a magyar csapat 7 ezüstöt és 5 bronzot is szerzett Tokióban.

1963 – Edith Piaf halála

Edith Piaf 1963. október 10-én, egy nagyobb turné előtt halt meg Plascassierben, Grasse külvárosában. Áttétes rákot állapítottak meg nála. Temetésekor kétmilliónál több ember árasztja el Párizs utcáit, hogy láthassa a „Verébfióka” koporsóját. Több mint húsz éven át hódította meg folyamatosan közönségét. Sikerét és tehetségét, megújuló-képességét mutatja, hogy első nagy slágere, a La vie en rose után 15 évvel képes volt egy hasonló hatású dallal előállni, ez az 1960-as Non, je ne regrette rien volt.

1933 – Először árultak szintetikus mosóport

Az 1920-as években az amerikaiak szappanos pelyheket használtak a ruhanemű tisztítására. A probléma az volt, hogy a pelyhek kemény vízben rosszul teljesítettek. Egy gyűrűt hagytak a mosógépben, elhomályosították a színeket, és szürke színűek lettek. A probléma megoldása érdekében a Procter & Gamble ambiciózus küldetést indított el, hogy megváltoztassa az amerikaiak mosásának a ruháit. Ez kétrészes molekulák felfedezéséhez vezetett, amelyeket szintetikus felületaktív anyagoknak neveztek. A "csodagyulladékok" mindegyik része meghatározott funkciót hajtott végre. Az egyik húzta a zsírt és a szennyeződéseket a ruhákból, míg a másik felfüggesztette a szennyeződést, amíg el nem tudták öblíteni. 1933-ban ezt a felfedezést egy "Dreft" nevű mosószerbe vezették be, amely csak a kevésbé szennyezett munkákat tudta kezelni.

1907 – A Vörös csütörtök

Az MSZDP az általános titkos választójog követelésével általános sztrájkot hirdetett. 200 ezer ember sztrájkolt, ebből 100 ezer Budapesten és környékén. A megmozdulás "vörös csütörtök"-ként vonult be a köztudatba.

1865 – Szabadalmaztatták a biliárdgolyót

Napjaink egyik legnépszerűbb szobasportja, a többféle formában élő biliárd története százötven évvel ezelőtt, 1865-ben jelentős fordulatot vett. Ekkor szabadalmaztatta ugyanis az amerikai John Wesley Hyatt a műanyag biliárdgolyót. Igaz, voltak elődei, akik ugyanezzel kísérleteztek, ám végül a Hyatt-féle golyó vált elterjedtté.

1813 – Giuseppe Verdi születésnapja

Verdi Le Roncoléban született Joseph Fortunin François Verdi néven. Az opera műfaját zenedrámává fejlesztette az áriák, duettek és a kardalok összekapcsolódásával. Szakítva a hagyományokkal, a zenekart alárendelte a kifejező, átélt éneklésnek, amely a szereplők jellemét és érzéseit tükrözi. 1842-ben mutatták be első nagy sikerét, a "Nabuccó"-t. 1844-ben az "Ernani", 1847-ben a "Macbeth" került bemutatásra. Az 1851-ben írt "Rigoletto" és az 1859-es "Álarcosbál" című operáinak szövegét az osztrák cenzúra miatt meg kellett változtatnia. Korai műveit az Olaszország egységesítéséért és a szabadságért vívott harc támogatásaként értelmezte a közönség. 1867-ben mutatták be a "Don Carlos", 1871-ben az "Aida" című operáját. A William Shakespeare drámáiból írt két utolsó alkotását, az "Othello" című operát (1886) és a "Falstaff" című vígoperát (1992) tekintik a legkiemelkedőbb műveinek.