1986 – Dohánymentes világnap

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1986-tól május 31-ét dohánymentes világnappá nyilvánította, bízva abban, hogy a dohányzással kapcsolatos halál megelőzhető. Minden nyolcadik percben meghal valahol valaki a világban a dohány ártalmai miatt. Ezt megelőzendő a WHO különböző programokat, kampányokat, felhívásokat indított, s ennek jegyében tartják minden évben a dohánymentes világnapot is.

1963 – Orbán Viktor születésnapja

1982-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdte meg jogi tanulmányait, ahol 1987-ben jogi doktori oklevelet szerzett. 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi (1988-tól Bibó István) Szakkollégium megalapításában, 1984-ben folyóiratának, a "Századvég"-nek a megindításában és szerkesztésében vett részt. 1987-88-ban szociológusgyakornokként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetének munkatársa volt és továbbképzéseket szervezett. 1988. 03. 30-án Deutsch Tamással megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz), áprilisban a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa lett. Nagy Imre és mártírtársai 1989. júniusi temetésén mondott beszédével vált országosan ismertté, amelyben követelte a szovjet csapatok kivonását és a szabad választások megtartását. Pártja képviselőjeként részt vett az alkotmánymódosítással foglalkozó albizottság munkájában. Szeptembertől a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként az oxfordi Pembroke College-ban tanulmányozta az angol liberális politikai filozófia történetét, de 1990. januárjában - a közelgő parlamenti választások miatt - megszakította ösztöndíját. 1990. áprilisában bejutott a parlamentbe a Fidesz Pest megyei területi listájáról, 1993. májusáig a Fidesz-frakció vezetője volt. 1990. és 1994. között az Interparlamentáris Unió magyar-latin-amerikai tagozatának elnöki tisztségét töltötte be. 1992. szeptemberében a Liberális Internacionálé mainzi kongresszusán alelnökké választották, majd tagja lett a végrehajtó bizottságnak is. 1993-ban megválasztották az újjászervezett Fidesz elnökévé, az 1994. évi országgyűlési választásokon a Fidesz Fejér megyei listáján szerzett képviselői mandátumot, 1998-ig az országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának elnöke, 1995. szeptemberétől novemberig a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának is tagja volt. Az 1998. évi választások után, július 8-án a Fidesz-Magyar Polgári Párt, az FKgP és a Magyar Demokrata Fórum részvételével megalakult koalíciós kormány miniszterelnöke lett, tisztségét 2002. májusáig töltötte be. 2002-től 2010-ig az ellenzék vezetője, majd 2010 május 29-től ismét Magyarország miniszterelnöke.

1962 – Adolf Eichmann kivégzése

Ezen a napon akasztották fel Adolf Eichmannt, akit Izrael ítélt halálra a zsidók ellen elkövetett kegyetlen bűnei miatt. Eichmann még 1946-ban szökött meg egy fogolytáborból, majd 14 éven keresztül bujdosott, mielőtt az izreali rendőrség rá nem talált.

1943 – Joe Namath születésnapja

Ezen a napon látta meg a napvilágot Joe Namath, magyar származású profi amerikai futballista irányító, aki a hatvanas évek egyik legpontosabb, legpasszerősebb irányítója volt a ligában. Namath nem csak sportteljesítményével, hanem extravagáns stílusával és közvetlenségével is kitűnt a kor játékosai közül.

1916 – A Jütlandi csata

A Jütlandi csata (németül: Skagerrakschlacht; angolul: The Battle of Jutland) a résztvevők által Der Tag/The Day (A nap) néven is ismert, ezen kívül nevezik még Skagerraki csatának, vagy Jylandi csatának is. Az első világháború legnagyobb tengeri csatája volt, az egyetlen nagyszabású ütközet ebben a háborúban, amiben csatahajók vettek részt, sőt a mai napig a világ legnagyobb tengeri csatája amit csatahajók vívtak meg. A csatában az angol túlerő ellenére a németek több hajót süllyesztettek el, így taktikai német győzelem született. Ez volt a negyedik tengeri csata, amiben modern acélból épített csatahajók vettek részt, Port Arthur-i csata, A sárga-tengeri csata és a csuzimai csata után, amelyek az Orosz-japán háború zajlottak le. A csatát 1916. május 31-én és június 1-jén vívták meg az Északi-tengeren a dániai Jylland-félsziget közelében. A német Császári Haditengerészet egységei Reinhard Scheer, míg az angol Királyi Haditengerészet hajói John Jellicoe parancsnoksága alatt álltak.

1911 – Vízre bocsájtották a Titanicot

A Titanic brit Olympic-osztályú utasszállító hajó, amely egy jégheggyel történt, 1912. április 14-i végzetes ütközéséről és 1912. április 15-i elsüllyedéséről vált ismertté. Egy óceánjáró hármas második hajójaként a Titanicot és testvéreit heti három járat kiszolgálására és a transzatlanti forgalom dominálására tervezték a White Star Line társaság számára. A hajót a Harland and Wolff hajógyárban építették az észak-írországi Belfastban, és elsüllyedésének időpontjában a Titanic volt a legnagyobb utasszállító gőzhajó a világon. Első útján (az angliai Southamptonból a franciaországi Cherbourgba, onnan az írországi Queenstownba (1921-től Cobh), és végül az Egyesült Államokba, New York Citybe), 1912. április 14-én, vasárnap 23:40-kor a hajó jéghegynek ütközött, és április 15-én, hétfőn 02:20-kor, az ütközés után alig több mint két és fél órával kettétörve elsüllyedt. A Titanicot a konkurens Cunard Line hajózási társaság két óriáshajója, a Lusitania és Mauretania vetélytársának szánták. A Titanic és testvérhajói, az Olympic és a Gigantic lettek volna a leghosszabb óceánjárók, melyek egyben a legnagyobb luxussal is szolgálnak (a Gigantic nevét a Titanic katasztrófája után Britannicra változtatták).