Bolondok Napja
A téltemető, tavaszköszöntő hagyományokon alapuló ünnepet már az ókori görögök is egymás megtréfálásával köszöntötték. Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. Több országban elterjedt szokás, eredete nem tisztázott. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered, 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.

1927 - Puskás Ferenc születésének napja

Bár hivatalos okmányai április 2-át jelölték meg születésnapjaként, később hitelt érdemlően bebizonyosodott, hogy szülei adtak meg mindenhol egy nappal későbbi dátumot világrajövetele időpontjaként. Minden idők legeredményesebb csatára. A kispesti születésű Puskás Öcsi 1942-től a Kispesti Ac-ben focizott, innen került át 1949-ben a Budapesti Honvédhez. 1945. és 1956. között volt a magyar válogatott tagja, legnagyobb sikereit az Aranycsapatban érte el. Nyolcvannégyszeres válogatottsága során 83 gólt lőtt, ezzel minden idők legeredményesebb csatárának számít. 1956-ban külföldre költözött, Spanyolországban telepedett le, és a Real Madrid játékosaként további jelentős sikereket ért el, háromszor volt BEK-győztes. Dolgozott edzőként Görögországban, Vancouverben (Kanada), Chilében, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Paraguayban is, 1993-ban néhány hónapig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. Nevét 2002. április óta viseli a Népstadion, azaz a Puskás Ferenc Stadion.

1893 - Létrejött a GMT+1, azaz a közép-európai idő

A greenwich-i (GMT= Greenwich Mean Time) nulla hosszúsági körhöz képest egy órával előrébb tart. Az amerikai kontinensen az Egyesült Államok és Kanada már 1883. 11. 18-án bevezette az egységesített időmérést.

1578 - William Harvey, a vérkeringés felfedezőjének születésnapja

Harvey 1616-ban tette közzé felfedezését, erről szóló munkáját pedig 1628-ban jelentette meg Exercitatio Anatomica de Motu Cordis et Sanguinis in Animalibus (Anatómiai értekezés a szív és a vér mozgásáról az élőlényekben) címmel. Bizonyította, hogy a szív pumpálja a folyamatos körforgásban lévő vért a testben, és mint ilyen, zárt rendszert alkot. Úttörő felfedezését olyan korábbi felismerésekre alapozhatta, mint például a véna- és szívbillentyűk leírása és a tüdőn átmenő kisvérkör magyarázata. Egyszerű és bárki által megismételhető tapasztalással (a felületi vénák elszorításakor jelentkező perifériás pangással, a testben lévő vérmennyiség kiszámításával, a szívdobbanás és a pulzuslökés egyidejűségével, a vénabillentyűk visszafolyást akadályozó szerepével) leírta a kisvérkört, a nagyvérkört, a teljes keringést, amire addig senki nem gondolt. Csak az artériák és vénák közötti pontos átmenetet nem tudta igazolni, mivel nem használt mikroszkópot. Azzal a kérdéssel sem foglalkozott, miért kering a vér, pusztán a mechanizmust fejtette meg.