A kutatást Angus Davidson, a Nottingham Egyetem evolúciós genetikusa kezdte el, aki ritka, balcsavaros csigájához keresett párt 2016-ban, hogy meg tudja vizsgálni, vajon örökíthető-e az asszimetrikus állapot.

A Jeremy nevű csiga, amelynek nemcsak a csigavonala tekeredik a ház megszokottal ellentétes oldalán, de a belső szervei is fordítva helyezkednek el, a párkeresés miatt nagy hírverést kapott.

A globális kampány segített párt találni Jeremynek, és az utódaival kapcsolatos eredményeket most a Biology Letters folyóiratban megjelent tanulmány közölte. A Phys.Org ismeretterjesztő honlap által ismertetett kutatás megállapította, hogy a balra csavarodó csigaház, amely nagyon ritka jelenség a kerti csigaféléknél, nem öröklött vonás, hanem inkább pusztán a véletlen műve.

Jeremy szaporodása azonban nem volt egyszerű, mivel szaporítószervei is a másik oldalon voltak, ami nagyon megnehezítette a párosodását a rendes testfelépítésű csigákkal.

A híres csigával több mint ezer cikk, rádió és televíziós műsor foglalkozott, és készül már egy Jeremyről szóló képregény is.

A tudományos közösség segítségével több mint 40 balos csigaházú csigát találtak Jeremynek. Davidson és kutatócsoportja pedig elkezdte a balos csigák szaporítását, hogy kipróbálja, öröklött vonásról vagy véletlen fejlődésről van szó.

Több mint három év alatt csaknem 15 ezer petét raktak le négy generáció csigái, köztük Jeremy. A híres csigát eleinte letörte, hogy két jelölt sem őt választotta, de aztán halála előtt még sikerült szaporodnia egy csigával, és több mint tucatnyi utóda "született".

A tudósok szerint a kutatás megállapításai relevánsak az állati aszimmetriát meghatározó közös tényezők megértése szempontjából, és nemcsak a hasonló állatcsoportok, hanem az emberi fejlődés megértésével kapcsolatban is fontos információkkal szolgálnak.