A cikkben egy dán tanulmány eredményeit dolgozzák fel, mely szerint közel 7500 igazolt fertőzött között csak 38 százalékban találtak nullás vércsoportúakat, pedig a 2,2 millió nem tesztelt dán állampolgár közel 42 százaléka tartozik ebbe a vércsoportba. Az A vércsoportú emberek csupán a populáció 42,4 százalékát alkotják, mégis a fertőzöttek 44 százaléka ilyen vércsoporttal rendelkezik. „Nem tudjuk, hogy a nullás vércsoport ad egyfajta védettséget, vagy a többi vércsoport rendelkezik valamifajta sebezhetőséggel a vírussal szemben“ nyilatkozta a cikk egyik szerzője, Torben Barington.

Idéznek továbbá egy kanadai kutatást is a dán mellett, melyben 95 súlyos beteg koronavírus-fertőzöttet vizsgáltak. Az intenzív osztályon A- vagy AB-vércsoportúak 84 százaléka szorult lélegeztetőgépre, és hosszabb ideig, 13,5 napig volt szükségük az intenzív osztályon való ápolásra. Ehhez képest a nullás és B-s vércsoportúak 61 százaléka került csak lélegeztetőgépre és már 9 után távozhattak az intenzívről. „Úgy vélem, elég adatunk van már ahhoz, hogy felállítsunk egy hipotézist, amely jó eséllyel be is bizonyosodik. De ehhez még kell némi tudományos kutatás“ nyilatkozta a CNN-nek egy szerzőktől független szakértő, a baltimore-i Johns Hopkins egyetemen dolgozó Amesh Adalja.