„A matematika egy általános nyelv, melyet minden országban értenek, ugyanis mindenhol tudnak számolni, tehát egyrészt összeköt minket, másrészt segít a pénzügyi ismeretekben és az élethez való felkészülésben,” mondta a miniszter. Példának felhozta, hogy szükséges, hogy mindenki ki tudja számolni a fizetését és tudja, mi a bruttó fizetés, s ugyanúgy tudjon kölcsönt felvenni és kiszámolni a kamatokat. „Amikor valaki azt mondja, az érettségi matematikából megoldja a pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos problémákat, téved. Számításba kell vennünk azt is, hogyan tanítják nálunk a matematikát, milyen oktatói metódusokat és tankönyveket használnak,” tette hozzá Gröhling.

Állítása szerint a helyzetet az sem menti meg, ha megemelik az óraszámot plusz egy matematika órával a héten. Szerinte az a legfontosabb, hogy milyen a tanítók képzése, milyenek a tankönyvek és az, hogy hogyan tanítják a tárgyat. Az Iskolaügyi Minisztérium a 2020/2021-es tanévben felszabadított hetente egy történelem órát, melyet mostantól bármilyen más tantárgy tanítására használhatnak. „Úgy döntöttünk, ez az óra mostantól nem lesz a történelemoktatásra korlátozva, hanem felszabadítjuk. Szabad óra lesz, melynél eldönthetik, milyen tantárgyra fogják felhasználni. Több iskolában például matematikával vagy idegen nyelvvel helyettesítették“ – tájékoztat az iskolaügyi miniszter. A kötelező érettségi matematikából 2019 óta forgott szóban, melyet az előző miniszter, Martina Lubyová szorgalmazott. A tárca akkoriban azzal indokolta a felvetést, hogy több főiskola és munkáltató részéről van igény a középiskolások matematikai ismereteinek javítására.