Ezen a napon a katolikusok a zsidó tanács Jézus halálra ítéléséről szóló döntésére és Jézus diadalmas bevonulására emlékeznek Jeruzsálembe, ahol pálmalevelekkel és kiáltott dicséretekkel fogadták őt. Néhány nappal később a keresztre feszítését követelték.

Virágvasárnap a római katolikus templomokban a papok pálma- vagy olajágakat, nálunk leggyakrabban bambuszágakat szentelnek. Ezeket aztán hamuvá égetik, hogy a következő év hamvazószerdáján hamvaikat felhasználhassák a hamvazószerdai szertartásokon.

Ezen a napon a katolikus és protestáns templomokban éneklik vagy olvassák fel a passiótörténeteket - az evangélisták által közölt evangéliumi részeket, amelyek az Úr szenvedését írják le az utolsó vacsorától a kereszthalálig -. Ez a nap egyben a nagyhét kezdetét is jelzi, amely a Hebdomada sancta, azaz a szent hét elnevezése.

A virágvasárnapot az augsburgi evangélikus egyház hívei is megünneplik. Ezt a napot virágvasárnapnak is nevezik, azokról az ágakról, amelyekkel Jézus Jeruzsálembe érkezésének útját egyengette. A protestáns templomokban a liturgia előénekkel kezdődik: "Íme, bevonulunk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról írtak. És átadják őt a pogányoknak, halálra ítélik, megostorozzák és megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból".

forrás: teraz.sk