A szakértők a csillagképződés legintenzívebb időszakának a világegyetem hárommilliárd éves szakaszát tekintik. Ekkor jött létre a galaxisokban talált anyagból a legtöbb csillag, de az új felfedezés szerint ez nem mindegyik galaxisról mondható el. A Hubble űrteleszkóp, valamint az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével a tudósok hat olyan halott galaxisra bukkantak, amelyek egyszerűen kifogytak az "üzemanyagból": a hidrogénből, ami a csillagképződés elengedhetetlen kelléke. Kate Whitaker, a Nature-ben megjelent tanulmány egyik vezető szerzője szerint rejtély, miként történhetett meg mindez.

A felfedezéshez szükségesek voltak az ún. gravitációs lencsék, amelyek meghajlítják a teret, és amelyek képesek befogni a meghajlított és felerősített fényeket. A galaxisok ezeket a fényeket bocsájtják, ill. bocsájtották ki magukból. A tudósok azonban értetlenül állnak afelett, hogyan fogyhatott ki ilyen gyorsan az „üzemanyag”, illetve, ha nem is fogyott ki, hova tűnt a maradék. A csillagászok egyelőre nem találják a választ, és sokuk szerint nem is leszünk képesek választ adni erre a különös rejtélyre.